Kuala Lumpurban is tortent meg ez az, peldaul hozzacsapodtam egy francia srachoz turistaskodni, es vegre ettem rendes helyi kajakat. Tovabba most mar fix, hogy KL-ban is leszek harom honapot (koszt+kvartely+zsebpenz), csak elotte meg egy honapot utazni szeretnek. KL-rol mar nem is akarok reszletesebben irni, viszont ime a (kiegeszitett) level amit most kuldtem a mamanak (kepeket majd ha lesz kedvem):
Megerkeztem Kandyba, a vonatut eleg orult volt, kb otszor annyian voltunk, mint ahany ulohely (ez nem koltoi tulzas). Ugy tunik itt ez a normalis, mert amint beerkezett a vonat Colomboba az emberek ketsegbeesetten elkezdtek maszni a vonatra, hogy legyen ulohelyuk. Aztan alltunk meg 10 percet az allomason, es meg szaz ember felszalldogalt. Az ulohelyemet csak annak koszonhettem, hogy nalam volt a ladam. Udvarias modon befogadtam egy nenit, ugyhogy ketten nyomorogtunk rajta. A 6-os villamos semmi ehez kepest, egyszeruen nem lehetett elkerulni, hogy izzadt ferfihasak dorgolozzenek a vallamnak. A legviccesebb egy kislany volt, aki kenyelmesen berendezkedett a vallamon: ott sms-ezgetett, kapaszkodott. Zotyogoseb reszeknel mar mint egy kismajom kapaszkodott a hatamba, mindezt egy szo nelkul, tokeletes termeszetesseggel. Persze mindenki iszonyat bamul folyton, az egyi srac asszem le is fenykepezett a mobiljaval a tomegnyomorban. Colomboban nagyon durva volt, alig mozdultam ki a lakasbol, megis vagy szaz filko megtalalt, hogy where are you going where are you from whats your name. Az egyik 16 eves forma srac elvette a telefonom, felhivta rola magat, es azota folyamatosan hivogat. Az elejen meg elveztem, hogy kulonosebb erofeszites nelkul ismerkedhetek a helyiekkel, de azert neha faraszto, hogy cirkuszi allatnak neznek - egy sri lankai lannyal ezt nem csinalnak meg.
A legdurvabb amugy Colomboban a folyamatos katonai jelenlet. Ahol setaltam, ott minden negyedik ember katona vagy rendor volt, es eletemben eloszor lattam igazi fegyvert - egy katonai epulet elott strazsalt egy geppisztolyos ficko. Eleg nyugtalanito az egesz.
A masodik legdurvabb a kozlekedes. A repteren senki nem volt hajlando elarulni honnan megy a busz, ugyhogy kenytelen voltam tuktukozni. Muszaj volt vegig kapaszkodnom, ahogy a ficsur tuktuksoforom slisszolgatott a buszok kozott. A kozlekedesi hierarchiaban a tuktuk epp csak a gyalogos folott all, ugyhogy esznel kell lennie, hogy ne nyomjak le az utrol. A dudalast neigen hagyjak abba, ugyhogy a felet se ertettem a tuktuksofor csevegesenek. A vegen megkerdezte, hogy legedett vagyok-e a szolgaltatassal, es nem adnek-e neki 2000 rupiat a megbeszelt 1700 helyett, de en kemeny voltam.
Lattam ezen kivul egy verekedest a hotelben, ahol ettem (sri lankaiul lepukkant etkezdet jelent), es felszalltam nehany rossz buszra is a moka kedveert (138as szam stimmelt, csak mas volt ra irva szingalez abc-vel)
A hostjaim amugy helyesek voltak, csak nem nagyon ertek ra foglalkozni velem. Mint kiderult, a no 8 honapos terhes, ugyhogy kicsit betolakodonak ereztem magam.
Na de Kandy! Meg nem sokat lattam belole, csak ezt a kertvarost, ahol az iskola van. Tegnap bekoltoztem a szobamba, es egesz jo, csak sajnos felig nyitott (az ablak folott van egy fixen nyitott fem rolo szeruseg) ezert aztan tele van elolenyekkel. A truttyogo geggoknak elegge orulok, de nincsenek anyian, hogy benyaljak az osszes szunyogot meg muslicat. Azt mondjak, ha radesik egy gekko, az szerencset hoz, bar fugg attol, hogy pontosan melyik testreszedre esik. Az ablakot amugy nem szabad nyitva hagyni, mert bejonnek a majmok es ellopjak a cuccaim, es felaggatjak a fakra. Azt hiszem ez meg nem tortent meg, de ki tudja, mert egyszer mar nyitva hagytam. Csak hidegviz van, marpedig Kandyban ejjelre elegge lehul a levego. At kell szoknom az esti furdozesre, mert reggel 7kor eselytelen.
Az emberek kedvesek, bar az eleg zavaro, hogy sokszor minden rosszerzes nelkul elbeszelgetnek egymassal szingalezul, es nem valtanak at angolra. Van azert egy kedvenc fickom, aki ugy nez ki mint Majer Tibor sotetboruen es hippisen, es hosszasan ecsetelte mennyire maskent esznek az europai es a sri lankai macskak. Ma volt az elso napom a suliban. Na a gyerekek nagyon helyesek, ok tenyleg nagyon orulnek nekem, es egesz sokan tudnak egy kicsit angolul. Az egyik tanar pedig megigerte, hogy tanit majd szingalezul. A neveket nagyon nem tudom megjegyezni, mert tok idegenul hangzanak, de hat ez meg csak az elso napom volt. Keszulnek egyebkent valami nagy eves eloadasra, aminek megneztem a probajat (tancolnak), aztan ezust glitteres anyagcsikot ragasztgattam egy kek kezslabasra (jelmez). Tovabba az en feladatom lesz majd a karacsonyfa diszites.
A kaja eleg jo, egy Madu nevu lany csinalja, aki gondolom ki lett nevezve a pesztramnak. O jott ki elem a vonathoz, es o kisert el ma egy filmklubba, ami egy tok erdekes intezmenyben volt (International Centrum for Ethnic Studies). Amugy a szobamban dohanyozhatok - most is ezt teszem. Eleg jol erzem magam, jo lesz ez a harom honap :).